Shigeru Ishiba japán miniszterelnök szerint országának nem szabad elsietnie egy kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal – akkor sem, ha Donald Trump nyomást gyakorol. A G7-csúcstalálkozón tartott kétnapos egyeztetések után sem született megállapodás, és a nézetkülönbségek továbbra is fennállnak.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azon gondolkozik, hogy beszáll Izrael oldalán az Irán elleni háborúba. Az elmúlt napokban rengeteg hírt, cikket, jelentést lehetett olvasni arról, hogy Izrael fölényes győzelemre áll az Irán elleni háborúban, uralja a légteret, lefejezte az iráni vezérkart, az ajatollah gyakorlatilag bujdosni kényszerül. Ezen tények alapján jogosan merül fel a kedves olvasóban, mégis mi szükség van arra, hogy az Egyesült Államok is beszálljon a háborúba. Megválaszoljuk most ezt a kérdést, illetve megnézzük azt is, miért nem szállt be Amerika a konfliktusba annak első napján.
Az Egyesült Államok további vadászgépeket küld a Közel-Keletre az Izrael és Irán közötti konfliktus közepette, miközben felkészül a lehetséges katonai beavatkozásra. Közben J. D. Vance alelnök azt közölte, hogy nem zárja ki, hogy Donald Trumpnak további lépéseket kell tennie Iránnal szemben. Magyar idő szerint kedd este 7 óra környékén érkeztek azok a jelentések, miszerint az amerikai elnök összehívta a nemzetbiztonsági csapatát. A piacokon a kedd esti hírek hatására erősödött a kockázatkerülés, az amerikai részvényindexek lefordultak, a dollár további erősödésnek indult.
Két családi vállalkozás a Trump-féle vámok megsemmisítését kéri az amerikai Legfelsőbb Bíróságtól, ami precedensértékű döntést hozhat globális gazdasági hatásokkal.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok pontosan tudja, hol rejtőzködik Irán legfőbb vezetője, Ajatollah Ali Khamenei, de egyelőre nem tervezik likvidálni. Azt is közölte az USA elnöke, hogy „most már teljes és totális ellenőrzésünk van” az iráni égbolt felett.
A Fehér Ház lényegében feloszlatta azt a munkacsoportot, melynek az volt a feladata, hogy dolgozzon ki stratégiákat arra, hogy tud Amerika nyomást gyakorolni Oroszországra az Ukrajna elleni háború befejezése végett – tudta meg a Reuters.
Az utóbbi napokban egyre gyakrabban merül fel, hogy az Egyesült Államok hamarosan csatlakozhat Izraelhez, és nyíltan, katonai erővel is beszállnának az Irán ellen zajló offenzívába. Egy ilyen fejlemény nagyon súlyos következményekkel fenyegetné az közel-keleti rezsimet, mivel egyértelműen az eddigieknél sokkal jobban veszélyben lenne az ország szinte minden kritikus infrastruktúrája. De ennek nem mindenki örülne felhőtlenül.
Donald Trump várhatóan a közeljövőben aláírja az amerikai-brit kereskedelmi egyezményt véglegesítő nyilatkozatot, amelyről a felek a múlt hónapban állapodtak meg.
A SIPRI 2025-ös évkönyve szerint véget ért a hidegháború utáni nukleáris leszerelés korszaka, helyette minden atomhatalom fegyverkezési programokba kezdett. A globális nukleáris arzenál 12 241 robbanófejből áll, miközben a fegyverzetellenőrzési rendszerek gyengülnek - írta meg az Army Recognition.
Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok lemondta a két ország közötti következő tárgyalási fordulót, ami visszalépést jelent a Donald Trump és Vlagyimir Putyin elnökök által kezdeményezett kétoldalú kapcsolatjavítási folyamatban – írja a Reuters.
Emmanuel Macron francia államfő bírálta Donald Trump amerikai elnök azon szándékát, hogy az Egyesült Államok bekebelezze Grönlandot, és kifejezte Európa szolidaritását a Dániához tartozó autonóm területtel, amikor vasárnap látogatást tett a sarkvidéki szigeten.
Az EU 10%-os vámot ajánlana az Egyesült Államoknak, hogy elkerülje a magasabb vámokat az autókra, gyógyszerekre és elektronikai termékekre – számolt be a Reuters.
Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) védelmi elemzőintézet legfrissebb jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a közel-keleti konfliktus közepette Oroszországot hatékony és szükséges partnerként akarja bemutatni az Egyesült Államok számára.
Irán és Izrael hamarosan meg fog állapodni egymással Donald Trump elnök közbenjárásának köszönhetően – írta ki ezt saját közösségi oldalára, Truth Socialra az amerikai elnök.
Az izraeli légicsapások után értelmetlenné váltak az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások - jelentette ki pénteken az iráni külügyi szóvivő.
Több nemzetközi forrás is arról számol be, hogy az izraeli légicsapásokra reagálva Irán komolyan elgondolkozott azon, hogy lezárja a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalát, a Hormuzi-szorost - írja a Guardian.
Irán nem gondolta, hogy Izrael meg fogja őket támadni, mielőtt lezárulnak az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások, ezért nem voltak megfelelően felkészülve az offenzíva elhárítására – tudta meg a New York Times.
Magyar idő szerint hajnali kettő és három között izraeli repülőgépek légicsapásokat hajtottak végre az iráni nukleáris létesítmények, valamint katonai célpontok ellen. A támadásokban a Forradalmi Gárda és az iráni fegyveres erők parancsnokai is életüket vesztették. A nap folyamán az izraeli haderő újabb csapásokat indított, Irán pedig megtorlást ígért.
Június 13-án minden korábbinál súlyosabb támadás érte Iránt, mivel Izrael úgy ítélte meg, hogy Teherán már a közeljövőben képes lehet akár 15 darab nukleáris robbanófejet kifejleszteni, ez pedig súlyos biztonsági válságot hozhatna számukra. Régóta fenyegettek azzal, hogy meglépik a nagyszabású támadást, az elmúlt napokban különösen feszült lett a helyzet. De miért ragaszkodik ennyire Irán az atombomba kifejlesztéséhez, miért nem tudja elfogadni, hogy az Egyesült Államok és Izrael soha nem fog belenyugodni a programba, a többi riválisról nem is beszélve.
A fél világ feszülten követi az eseményeket a Közel-Kelettel kapcsolatban, ahol hirtelen nagyon felforrósodott a hangulat, már Donald Trump amerikai elnök is megszólalt a helyzettel kapcsolatban.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Mariupolban figyelték meg a mozgolódást.
Nem a piaci szempontok a döntőek.
Iráni gyártású Sahedet fogtak Szumiban.
Közel 30 év után cseréli le ikonikus üzenetét a Microsoft.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
